A méregnél is nagyobb a hazugság halom Lászlóházán

Lassan kezdem azt hinni, hogy a Lászlózán található méregteleppel  kapcsolatban tartott hazugságversenyben messze a Földművelésügyi Minisztérium vezet. Utána jönne Rácz Róbert kormánybiztos, majd Kórós Csaba Debrecen város egykori környezetvédelmi referense, ma főosztályvezetője kullogna a sorban, és csak utánuk jönnének azok a vállalkozók és felszámolók, akik nagy ívben tettek rá, milyen vegyi szennyeződést hagynak hátra az utókornak Balmazújváros és Debrecen szomszédságában. Természetesen nincs ilyen verseny és lista, és természetesen ezek az urak sem hazudoznak össze-vissza, legfeljebb rosszul tájékoztatják őket, vagy ők rosszul értelmeznek dolgokat. Csupa jó szándékkal kizárólag az a cél vezérli őket, hogy minél hamarabb felszámolják a méregtelepeket.

_MG_7812Még 2014 elején tett bejelentést a debreceni székhelyű TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Egyesület a telepen található áldatlan állapotokról. 2014 januárjában azzal mentegetőzött a hatóság, hogy előző év decemberében voltak kint utoljára a telepen és akkor még minden rendben volt. Ez az állítás azonban nagyon hamar megbukott, hiszen kiderült, hogy a bejelentéshez csatolt fotók, amik alapján elrendelték a vizsgálatot nem 2014 januárban készültek, hanem 2013 októberében. Vagyis ha egyáltalán kiment bárki is a Zöldhatóságtól a telepre 2013 decemberében, nem igazán találhatott rendben mindent. Ne feledjük, az sem nagyon hihető, hogy egy vashordó vagy konténer, amiben veszélyes anyagokat tárolnak, egy hónap alatt tönkremegy úgy, hogy előtte húsz évig semmi baja nem volt. A bejelentést követő évben, amikor már a Greenpeace is bekapcsolódott az ügybe a bejelentő TerepSzemle Stúdió oldalán újabb ígérethalmazzal próbált hárítani a Földművelésügyi Minisztérium nevében maga a kormányszóvivő, Kovács Zoltán. 2015 márciusában azt nyilatkozta , hogy a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megtette a szükséges lépéseket, gondoskodott a terület őrzéséről és biztosította ehhez az alapvető költségfedezetet.

_MG_7826A felügyelőség, valamint az FM vizsgálata jelenleg is folyamatban van, a következő néhány napban a felelősöket is megnevezhetik. Felelősök azóta sincsenek, sem a minisztériumban, sem máshol, pontosabban inkább úgy tűnik, nem tudják, vagy nem akarják megtalálni őket. Mindeközben beigazolódott a civilek két legnagyobb félelme: kikerültek a mérgek a telep területéről a talajba és a szomszédos vízfolyásba, és a hatóságoknak lövésük sincs, mennyi és milyen méreg lehet a telepen. A TerepSzemle Stúdió több ízben is kérte a hatóságokat, mutassák be azokat a dokumentumokat, melyek alapján tudják igazolni, hogy a telepen rendszeres időközönként elvégezték az ellenőrzéseket és javaslatot tettek a mérgek kijutásának megakadályozására. Csakhogy ilyen jellegű dokumentumokat a mai napig nem mutattak be, és ha visszaemlékezünk a nem épp fényesre sikeredett belépőjükre, miszerint a bejelentés előtt egy hónappal még minden rendben volt a telepen, nem is csoda, hogy ezek a dokumentumok nem kerülnek elő.

_MG_7827A rejtélyes 400 millió forint.

A folytatásban a telep felszámolása érdekében az akkori környezetügyért felelős államtitkár, Illés Zoltán megígérte  hogy szerez pénzt a kormánytól, mert ennyi pénz felhasználása már nem az ő hatásköre. Jelenleg két dolog nem található a Földművelésügyi Minisztériumnál biztosan, Illés Zoltán, és az a bizonyos 400 millió forint. Előzőt nagyon nem kell sajnálni, utóbbi viszont már-már misztikus szám is lehetne. Illés 2014 januári harcos ígéretéhez képest még csak el sem készítette a kormányhatározatot, amiben kérte volna ezt az összeget, így nem is volt mit megtárgyalni és elfogadni. Legközelebb 2015. március 19-én került elő – legalábbis szájkarate jelleggel – az a bizonyos 400 millió a kármentesítésre. Ekkor már új kalandor lépett Illés nyomdokába, Rácz András (már „csak”) helyettes államtitkár adta elő nagy ívű bejelentését, miszerint már döntött is a kormány arról (másfél évvel a bejelentés után), hogy a Balmazújváros-Lászlóháza térségében lévő veszélyeshulladék-tároló ügyét megoldja, a helyszínről elszállíttatja a környezetre és az egészségre ártalmas hulladékot. Az összegből 350 millió forintért elszállítanak 2500-2700 tonna veszélyes hulladékot, 50 millió forintot pedig a környezeti állapot további vizsgálatára fordítanak. Pedig a hatóságok állítása szerint semmi nem került ki a telepről, sem a talajba, sem máshová.

_MG_7856Közben alig egy nap alatt szőrén-szálán eltűnt nagyjából 1000 tonna veszélyes anyag, de reméljük, csak a nyilatkozatokból, hiszen Kovács Zoltán közel 4000 tonnáról beszélt. (Egyébként a tonnákkal való dobálózás az elejétől fogva jellemzi az ügyet, hatósági jelentés híján ugyanis kizárólag becsült értékeket ismerünk.) Rácz András azt is megígérte, hogy közbeszerzési eljárás keretében döntenek az elszállításról, (ami 3 hónapot vesz igénybe), s a nyár elején meg is kezdődhet az elszállítás, amit őszre be is fejeznek. Rácz is hozta a papírformát, ebből a nagy bejelentésből sem lett semmi, de ezen már kár is lenne kiakadni. A munkálatokat a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség koordinálja – tette hozzá. Ami miatt igazából szépségdíjas ez a bejelentés, és amiről újdonsült kalandorunk ezek szerint nem tudott, hogy ezt több mint egy évvel megelőzően, 2014 januárjában a hatóság már írásba adta. Ez alapján már ekkor zajlania kellett (volna) a munkálatok elvégzését végrehajtó hulladékkezelő kiválasztásának, és/vagy az ehhez kapcsolódó közbeszerzési eljárásnak. Valójában el sem indult az eljárás. Sem 2014 januárjában, sem 2015 márciusában.

_MG_7832A 400 millió után a közbeszerzés is eltűnik

A 400 millió után a közbeszerzés is eltűnik, pontosabban elő sem kerül, amin nem kell csodálkozni, hiszen ha nincs meg rá a fedezet, akkor miért is írnák ki azt a fránya közbeszerzést. Annyi változás történt mindössze ez alatt a röpke másfél év alatt, hogy Lászlóházán és Debrecenben is lerohadt a krumplis zsák és a fekete fólia, ami állítólag a mérgek kijutását, valójában a kíváncsibb médiamunkások tekintetének kívül tartását szolgálta. Így viszont idén nyáron már megint kilátszott a pucér fenék, főleg a sok sérült hordó, a kiborult cianidos és egyéb mérgező anyag, azt pedig csak becsülni lehet, hogy mennyi szerves, erősen mérgező, rákkeltő anyag távozott a területről párolgás révén (mivel ezek a szerek már csak ilyenek). Ha merész párhuzamot akarunk vonni a kezdő 4000 tonna méreg, amit még az egykori szállítólevek alapján sejtett a hatóság, és a mai napon becsült 2700 tonna körüli mennyiség között, akkor valami nagyon rémisztő kép ki is rajzolódhat a könnyen párolgó szerves oldószeres mérgekről. Novemberben nagyon fontos egyéb nyílt közbeszerzések járnak le, amiket létfontosságú volt kiírni az országunk működése céljából. Nem is hiszem, hogy egy ilyen fejlett, korszerű ország nekimehet-e a télnek marokágy csapágy vagy ÖBB kocsik forgóváz alkatrészei  nélkül? Így mindjárt érthető, hogy nem a debreceni lakóházaktól pár méterre, vagy az egyik nemzeti parkunk szomszédságában található több ezer tonna méreg megsemmisítésére kell kiírni elsősorban közbeszerzést. A közbeszerzési hazugságversenybe (ha lenne ilyen) egyébként méltán beszállhatna Rácz Róbert is, hiszen 2015 októberében meg ő rukkolt elő azzal, hogy hamarosan, már mindjárt, hajszálhíján, csak még egyet kell aludni és hipi-hopi megszületik az a közbeszerzési kiírás. Persze ehhez csak kellene az a fránya 400 milla is, de arról még mindig semmi hír. Közben Kórós Csaba, az egykori Debrecen városi környezetvédelmi referensből lett környezetvédelmi főosztályvezető óvatosabban fogalmaz, ő már csak becsülget, méreget. Pedig ha valakinek, hát neki tényleg képben kellene lennie, hiszen amikor ő még környezetvédelmi referens volt a cívisvárosban, akkor működött az a Hajdúkomm Kft. szintén ebben a városban, aminek a hátrahagyott mérgeivel most nem nagyon tud mit kezdeni sem a hatóság, sem a Földművelésügyi Minisztérium, sem a város, és legkevésbé Kórós Csaba.

Egy igaz ember?

Még a Lászlóházán tartott első nagy méregtelepi sajtótájékoztatón történt, hogy Balmazújváros egykori polgármestere, dr. Tiba István, aki nem mellesleg orvos is, csodálkozva és őszinte nyíltsággal beszélt arról , komoly gond Balmazújváros és Tiszacsege fiatal lakosai körében a vérképzőszervi daganatos megbetegedések rémisztően magas aránya. Most, hogy tudja, milyen és mekkora méregmennyiség található pont a két település között nagyjából félúton, már érti, mi lehet ezeknek a rákos megbetegedéseknek az oka. Nagyon örül, hogy végre kiderült, milyen állapotok vannak a telepen és, hogy hamarosan felszámolják azt. Nagy valószínűséggel a kormányzati csapat nem készítette fel Tibát, hogy azért ennyire nem kell őszintének lennie, vagy így próbált lobbizni a városa érdekében, de még az is lehet, hogy egykori orvosi hivatása és esküje kerekedett felül pillanatnyilag politikai ambícióin, de ezt követően nem volt hajlandó Lászlóháza ügyében nyilatkozni. Sőt később még a polgármesterséget is feladta, és fejlesztési ügyekért felelős államtitkár lett belőle.

_MG_7823
Az adminisztráció semmit sem változott 30 év alatt

Mi is történik valójában a méregtelepen?

Az őrzését tényleg megoldották, hiszen egy bódéban nagyjából állandóan volt-van valaki mindenféle védőfelszerelés nélkül, a kerítést is befoldozták, de világítás továbbra sincs. Az egykori Zöldhatóságnak (mivel most már az sincs, helyette lett kormányablakos főosztály) sikerült az utolsó tulajdonostól 25 millió forint banki garanciát lehívnia, és most ebből az összegből néhány fordulónyi galvániszapot (a kevésbé veszélyeseket és még tárolhatókat) elszállítani Sajókazára, ahol szintén lerakják, nem ártalmatlanítják. Hogy pontosan mennyit, arról „szakszerű feljegyzés” kerül egy kis füzetbe, az meg, mi van valójában a hordókban, elszállításkor mindegy, hiszen elvileg Sajókazán bevizsgálják. A rendelkezésre álló információk – az össze-vissza megbecsült méreg és a hozzá felszámolásra rendelt, hasra ütés alapján bemondott 400 millió forint – ismeretében sok mindent nem lehet tenni a telep felszámolása érdekében. Nem is tesznek, hiszen a sajtótájékoztatókat és az ott összehordott ígérvényeket nem lehet a telep felszámolásánál hasznos és értelmes munkaként elkönyvelni. (Szakemberek szerint ennek az összegnek minimum három-négyszerese kellene.) Az pedig, hogy a rendelkezésre álló 25 millió forint (ami alig 20-ra apadt az őrzés és értelmetlen fóliázás miatt) nagy részét a telep további őrzésére, a túl szélen lévő hordók behordására, a háromszintes tároló rekeszek egyszintesre alakítására és a tetőszerkezet rendbetételére költik, egyértelművé teszi, hogy valójában csak az időd tologatja a Földművelésügyi Minisztérium és a Kormányhivatal karöltve. Nincsen semmilyen 400 millió forint, nincs semmilyen közbeszerzés és leginkább nincs semmilyen szándék arra, hogy a két méregtelep végleg eltűnjön.

One Comment