Egy tájsebbel kevesebb

Megkezdődik márciusban a Pannon Hőerőmű Zrt. tulajdonában lévő, 1975-ben megnyitott pécsi Karolina-külfejtés rekultivációjának első fázisa amiért egy helyi civil szervezet aláírásgyűjtést is kezdeményezett. Az 5,8 milliárd forintba kerülő munkálatok egyharmadát a Pannon Hőerőmű, kétharmadát a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.-n (BVH) keresztül az állam finanszírozza. A munkálatok fő felelőse – a bányászati jog jogosultjaként – az erőmű.

MTI Fotó: Sóki Tamás

A Karolina-külfejtést 1975-ben nyitották meg: a majdnem 30 évig üzemelő bányából 8,5 millió tonna szenet termeltek ki. A rekultivációról során 9,6 millió köbméternyi követ és félmillió köbméter termőföldet fognak visszatölteni a területre, ahol a tervek szerint rendezett, gyepesített, erdősített területet alakítanak majd ki. A hőerőmű vállalta, hogy az egymillió köbméter vizet is tartalmazó tölcsér alakú bányagödröt 169 méteres tengerszint feletti magasságig feltölti. A BVH erről a szintről a 195 méteres végső magassági szintig tölti tovább a területet. A Pannon Hőerőmű négy, a BVH további három évig dolgozik majd a területen. A cég vezérigazgatója szerint annak érdekében, hogy a lakosságot lehető legkevésbé zavarják, kizárólag a hétköznapok nappali óráiban fognak dolgozni. A Pécs belvárosától légvonalban néhány kilométerre található külfejtés miatt kialakult repedések veszélyeztetik a pécsbányai házakat. A külfejtéssel szomszédos pécsi településrészeken januárban indított aláírásgyűjtést egy helyi civil szervezet a rekultiváció mielőbbi megindításáért. A kezdeményezést mintegy 700 ember támogatta aláírásával.