Felszámolták a méregtelepet, 25 év után

Két és fél éves huzavona után véget ért a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában lévő veszélyeshulladék-tároló felszámolása Balmazújváros-Lászlóháza térségében, illetve a debreceni Határ úti telephelyen. A TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Egyesület 2014-ben tett bejelentést az azóta megszűnt Zöldhatóságnak a telep rossz állapotáról. Aktatologatás és ígérgetésen gyakorlatilag semmi nem történt több mint egy évig. A GREENPEACE sietett az egyesület segítségére, akik méréseikkel és közös elkészített beadványaikkal  elérték, hogy a bejelentést követően több mint két év múlva „sikersztoriról” számolhatott be a megyei kormánymegbízott május utolsó napján. Miért tartott ez ennyi ideig? Mi lesz a többi hasonló teleppel, amiről a hatóságok tudnak, csak nem akarnak tudni? Meddig szennyeznek ezeken a helyeken a mérgek tovább? Nem tudjuk, ma még ne is firtassuk, ünnepeljünk egy kicsit, hiszen ha nehezen is de csak sikerült kicsikarnia a civileknek, hogy több mint húsz év után felszámolják a lászlóházi méregtelepet!

_KON2551Rácz Róbert a teljesen kiürített és megtisztított lászlóházai telephelyen emlékeztetett arra, hogy a kormány egyedi döntéssel 400 millió forintot biztosított a két telep felszámolására. A hortobágyi helyszínről 1893 tonna, a debreceniről 673 tonna veszélyes hulladékot szállítottak el ártalmatlanításra – tette hozzá. Rácz Róbert “a rendszerváltás állatorvosi lovának” nevezte a történteket: a hortobágyi telepet ugyanis a veszélyes hulladékok tárolására mindenben alkalmas formában tervezték és építették meg, de egy új jogszabály – miszerint csak három évig lehet ott tárolni a hulladékot – gazdaságilag nehéz helyzetbe hozta a telep működtetőit. A nagy mennyiségben felhalmozódott – három évnél sokkal hosszabb ideje tárolt – veszélyes hulladék elszállítására és megsemmisítésére a magánvállalkozásnak nem volt pénze, elindult a felszámolás, a probléma megoldása pedig az államra maradt – ismertette a részleteket. Hozzátette: a kormánydöntés után megindult előbb a gyors kárenyhítés, majd a telepek teljes kiürítése. Rácz Róbert az állami helytállást szükségesnek nevezte, majd köszönetet mondott Bozsik Attilának, a Kristály-99 környezetgazdálkodási cég ügyvezetőjének, amiért megfelelő minőségben és határidőre, az adott költségkereten belül végezték el a munkát. Azokat a civileket, akik felderítették, bejelentették a méregtelepet és a hatóságok helyett méréseket végeztek, nem említette. Nem tartotta fontosnak megköszönni azoknak a munkáját, akik a negyedszázados hatósági aktatologatásból kibillentették az méregtelep ügyét.
_MG_7826Kórós Csaba, a hajdú-bihari kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályvezetője elmondta: a hortobágyi telepre kiszállított hulladék jól tükrözte Hajdú-Bihar, illetve Debrecen 1980-as évekbeli iparát.
A balmazújvárosi telepen elsősorban a gépgyártáshoz, a nyomdaiparhoz, a mezőgazdasághoz kötődő veszélyes hulladékokat – szerves oldószereket, festékeket, lakkokat, mosószereket, lúgokat, akkumulátorokat – tároltak, míg a később kialakított debreceni telepen többségükben veszélyes anyagokkal érintkező csomagolóanyagokat, oldószereket és informatikai hulladékot helyeztek el – ismertette a szakember. Elmondta azt is, hogy a hulladékok nagy részét veszélyeshulladék-lerakókba szállították, egyharmadát égetőműben elégették, kisebb részét egyéb átalakítással kezelték.