Indulásra kész gólyák

A kisgólyák a fészekben a nagy hőségben sem kapnak hőgutát, nem halnak éhen, mert a szülők etetik őket, és nem kell a tűzoltóknak, vagy alpinistáknak visszatenni őket a fészekbe – figyelmeztet a hortobágyi Madárkórház állatorvosa, dr. Déri János. A kisgólyák nyár elejétől már jól láthatók a földről is, és mivel már elkezdték próbálgatni szárnyaikat, egyre több járókelő figyelt fel rájuk, ezért a madármentőknél szinte éjjel-nappali ügyeletet tartottak az elmúlt időszakban.

golyafiokak_hirkep_VeresHajnalka
A fiatalok csőre még fekete

Ha már maguktól ki tudtak onnan repülni, vissza is tudnak szállni, mondja a szakember. A szülők ilyenkor már kevesebb táplálékot hordanak nekik, sőt nem viszik be a fészekbe, hanem a szomszéd háztetőről csőrükben békával-hallal incselkedve csalják ki a már repülős fiókákat a fészekből. Ez más madaraknál is megfigyelhető, egy másik, a városokban is megtelepedő, könnyen felismerhető faj, a füsti fecske például hasonlóan szoktatja vadászatra és repülésre kicsinyeit. A repülés elsajátításának folyamata hasonló a járás elsajátításához. A madár ilyenkor ismerkedik azzal a világgal, amiből ő eddig csak a fészket ismerte. Ha pedig már áll és repül, elérkezett a fészekhagyás ideje.

A hortobágyi Madárkórházban évek óta nevelnek a szülők által kiselejtezett, fészekből kiesett, vagy éppen elárvult gólyafiókákat. Ezek egy részét elfogadják a Madárkórház lakói. Van, amit adoptálnak a náluk tartott tartósan sérült gólyák, és időnként néhány közülük párba is áll, és sikeresen költ. A talált és ide bekerülő fiókák egy része még nem áll készen az első nyarán a vonulásra, őket télen etetik, és a többi gólya visszaérkezésekor engedik szabadon márciusban. Azok viszont, amik el tudnak indulni őszi útjukra, most kezdenek csapatokba állni. Városszéleken egyre többfelé lehet összeverődött gólyacsapatokkal találkozni, ahogy a fűben szedegetnek, vagy ahogy fel-fel köröznek több száz méter magasra, ahogyan azt a vonulás alatt is teszik. A gólyák vonulási stratégiája ugyanis ez, kihasználják a felszálló légáramlatokat, a termikeket, ezekkel érik el a kellő magasságot, és ezeken vitorláznak tulajdonképpen egészen Afrika északi részéig, Törökországig. Miután ez a légköri jelenség augusztus végén megszűnik, ezután nem tudnak elindulni, nem olyan erősek, mint például a darvak, vagy a libák, amik saját erejüket használják a repüléshez. A nyár teát javában tombol, egymást érik a hőségriadók, de lassan észrevehetjük a jeleit az ősz közeledtének. A gólyafészkek közül néhány most még lakott, de sokba már éjszakázni sem térnek vissza a fiatalok, felgallyaznak magasabb fákra, és kis csapataikkal töltik az éjszakát is.