Járványtemető

Debrecenben átadták hétfőn a százéves, felújított orosz hadifogoly- és járványtemetőt. A sírokban, köztük tömegsírokban az első világháború idején pusztító kolerajárványban elhunyt 1618 egykori orosz hadifogoly nyugszik.

_KON8284
Galéria

Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: ez a temető mementóként szolgál számunkra, azt bizonyítja, hogy a háború borzalmai nemcsak a frontvonalban, hanem messze tőle is érezhetők.
Az első szerb és orosz hadifoglyok 1914. augusztus végén érkeztek a Magyar Királyság területére. A debreceni vasútállomáson októberben haladt át az első hadifogoly-szállítmány, télre pedig már 200 ezer hadifogoly elhelyezéséről és ellátásáról kellett gondoskodni a monarchia belsejében fekvő, ideiglenesen létrehozott táborokban. Debrecenben a város nyugati határában lévő volt gőztéglagyár épületében helyezték el a hadifoglyokat. A táborban 1915. június elején kolerajárvány robbant ki, és annak ellenére, hogy megkezdték a foglyok oltását, június végére már több mint 2500 megbetegedés történt, és a járvány ideje alatt 1618 orosz hadifogoly vezetette életét. Volt olyan nap, amikor 330 fogoly esett áldozatul a fertőzésnek, és került tömegsírba. Az akkori hadifogolytábor parancsnoka, Rácz Béla, a 101. gyalogezred tartalékos hadnagya a borzalmakat átérezve a saját költségén emeltette a ma is látható emlékművet az elhunyt katonák tiszteletére.

Szergej Borozdin, az Oroszországi Föderáció debreceni főkonzulja
Szergej Borozdin, az Oroszországi Föderáció debreceni főkonzulja

Szergej Borozdin, az Oroszországi Föderáció debreceni főkonzulja beszédében emlékeztetett arra, hogy az első világháború Oroszország számára a legpusztítóbb következményekkel járt: kétmillió katonája elesett, négymillió pedig megsérült a háborúban. Szólt arról, hogy míg Magyarországon számos olyan hely van, ahol a magyar nép emlékezhet első világháborús hőseire, addig Oroszországban csak napjainkban bontakozott ki társadalmi megmozdulás annak érdekében, hogy emléket állítsanak azoknak, akik az első világháborúban életüket adták a hazáért. A főkonzul köszönetet mondott mindazoknak, akik a mai napig megőrizték a debreceni járványtemetőt. Külön megemlítette Majoros László mérnök ezredes, korábbi debreceni helyőrségparancsnok nevét, aki 25 évvel ezelőtt teljesen rendbe tetette a területet. Az azóta eltelt negyedszázadban megrongálódott a temető, ezért az orosz főkonzulátus a 100. évfordulóra saját költségén ismét felújíttatta a járványban elhunyt egykori hadifoglyok sírkertjét. Bár a járványtemetőt annak idején lezáratták, 1917-ben, illetve 1918-ban újranyitották, és még több száz katona holttestét temették el benne. A kutatások szerint így az egykori orosz hadifoglyok mellett olasz, szerb, román és magyar katonák is nyugszanak a sírhelyen.