Mélyrepülés

Átadták a mintegy 5 milliárd forintból elkészült Pharma-Flight repülés-élettani kutató- és pilótaképző központot pénteken Debrecenben. Gyakorlatilag az összes politikus, vagy politikai kinevezett mert nagyot álmodni.

Az új központ alkalmas az egyetemi szintű pilótaképzésre de e mellett, a speciális egészségügyi igényeket kiszolgáló kutatást és a kisszériás gyógyszerfejlesztést is elősegíti. A város már eddig is milliárdokat fordított a reptér és környezete fejlesztésére az uniós forrásokból és a kormányzati cél is az, hogy innovációra 2020-ig 700 milliárd forint európai uniós támogatást tudjon majd lehívni. Talán ezt a z innovációt, tudományosat, egyedülállót célszerű lenne újragondolni.

Győri Gyula virtuális repülése MTI fotó: Czeglédi Zsolt

Seszták Miklós nemzetfejlesztési miniszter bölcs gondolatai közül érdemes kiemelni (hiszen a kormány médiaközpontja is ezt hangsúlyozza) “Kinyitottuk a világot Debrecen felé, de úgy is mondhatjuk: a világ már Debrecenben van” mondatát. Az, hogy ez valami mélyen szántó nemeztfejvesztési filozófia, vagy már valami új kvantumfizikai projekten járnak a miniszter gondolatai, egyelőre rejtély, és félő az is marad.
Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szokásához híven még nagyobbat akart mondani, így szerinte e fejlesztés a debreceni repülőtérnek olyan “újabb lába”, amely vitathatatlanná teszi a városnak a Kárpát-medencében betöltött vezető szerepét. Vagyis megelőztük Budapestet is, legalább is Kósa szerint.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora hozzátette: a Pharma-Flight kutató-képző központtal  (Amelyik cégnek jelenleg két alkalmazottja van és tavaly 0 forint volt az árbevétele, csak tudnánk, akkor miből fizette a járulékokat) olyan innovációs tevékenység kezdődik a városban, ami új fejezetet nyithat a repülés-egészségügyben. Ma ugyanis egyetlen gyógyszerről sem tudják pontosan milyen repülés-egészségügyi hatása van állítja  a rektor.

Ennek egyik oka nyilván az is lehet, hogy a számos más külföldi kutatási eredményeket tartalmazó értekezések mellett nincsenek meg az egyetem könyvtárában a NASA által némileg támogatott Michael R. Barratt és Sam Lee Poo által szerkesztett  Principles of Clinical Medicine for Space Flight című akár alapműnek is tekinthető, 2008-ban megjelent könyve. Vagy csak a Szilvássy nem ismeri ezeket. Bár nem olcsó könyvek ezek, azért talán belefért az ötmilliárdos keretbe a hozzá hasonló kiadványok beszerzése is, ami nyilván nagyban fellendítheti majd a debreceni kutatást. Főleg azzal, hogy már eleve ki lehet zárni sok gyógyszerhatóanyag hatásának vizsgálatát.

Győri Gyula, aki mechanika műszerész szakmunkásként kezdte Debrecenben pályafutását és ma már Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke, a debreceni tudományos és kutatóközpont kezdeményezője, a Pharma-Flight program kidolgozója a légi személyzetet nevezte a repülésben “a jövő problémájának”. Ebben részben igaza is van, ha a hazai pilótaoktatást nézzük. Igaz annak 2013-as szétverésében legnagyobb szerepe az akkori kormánynak volt, hiszen a Nyíregyházán működő egyetlen pilótaképző központot egy tollvonással szüntették meg.  A főiskolán a szigorú feltételek ellenére is átlagosan évi tízszeres volt a túljelentkezés. A felvételizőknek már előre repülőszakorvosi és pályaalkalmassági vizsgálatra is el kellett menniük. A volt tanszékvezető szerint, aki ide bejutott, meg is szerezte a diplomát. Ilyen szűrők után ugyanis egyáltalán nem jellemző, hogy valaki a rossz tanulmányi eredményei miatt kiesik – annak ellenére, hogy két területen is teljesíteni kell, mérnökként és pilótaként is. Győri Gyula maga is rendelkezik némi pilótajártassággal, de azt nem főiskolai képzés során szerezte, hanem annál a polgári légügyi hatóságnál ami ma már pont az ő felügyelet alá tartozik. Igaz életrajzából nem derül ki, hogy ez az engedély hőlégballonra vagy Boingra érvényes-e? Ma már a légügyi hatóság felett is debreceni szakember diszponál, történetesen az a Farkas András, aki az Airport Debrecen Kft különböző tisztségű vezetője volt közel tíz évig.