Műpillangók helyett rovarmenhely

A Debreceni Nagyerdő parkerdei részében lezajlott „rehabilitáció”, hagyott némi hiányosságot és pár felesleges dolgot maga után. A Békás-tó környékén januárban végzett cserjeirtás sem nagyon használt az erdőnek, parkerdőnek, vagy mindegy is minek nevezzük, hiszen a lényeg, hogy egy sajátos ökoszisztéma, a maga értékeivel és sérülékenységével együtt.

_MG_8622Hasznos hozadéka az év eleji természetkárosításnak, hogy azóta felismerve az együttműködésben rejlő hasznot önkormányzat, természetvédők, szakértők együtt dolgoznak a parkerdő szépítésén úgy, hogy elsődleges szempont a sérülékeny park ökoszisztémája miközben a lakosság park és zöld felület iránti igényét is kielégítik. Ennek a munkának az egyik része volt a napokban, hogy az Ötholdas Pagony játszótéren életveszélyessé vált öreg tölgymaradványok kivágás után nem a kazánban végzik, hanem a helyi TerepSzemle Stúdió környezetvédelmi egyesület szakembereinek segítségével a parkot fenntartó önkormányzattal egyetértésben az AKSD munkatársai a Békás-tó és az Állatkert környékén helyezték el. A tölgytuskók az avaron elhelyezve beépülnek az erdő életébe, védett rovaroknak nyújtanak búvó- és szaporodóhelyet, majd sok éven keresztül folyamatos porladásuk, lebomlásuk során a legtermészetesebb tápanyag utánpótlást biztosítják, az erdőnek.

_MG_8628
Vaslepke, mint interaktív tanösvényelem

A rönköket jövőre már szívesen használják a nagy hőscincérek, szarvasbogarak nappali búvóhelyül, a kis hőscincér és a diófacincér (mely nagyon is kozmopolita és nem csak névadó fájában él), pedig szaporodóhelynek is használja. Tavasszal a nap a sötét törzseket hamar felmelegíti és természetes közege miatt is sok rovar, lepke használja majd pihenőhelyül, így az uniós pénzen drágán ideszállított mészkőtömbökön található vaspillangók helyett ezeken a rönkökön majd igazi élőlényekben gyönyörködhetünk.