Orlando

Virginia Wolf regényének feldolgozása látható március 11-én  19 órától a Horváth Árpád Stúdiószínházban. A huszadik századi modern irodalom egyik mestereként számon tartott írónő műve érzékenyen, költői szépséggel megírt, kosztümös fantasy. Orlando, a főszereplő rendkívül lassan öregszik, közel háromszázötven év alatt tizenhat éves, álmodozó tekintetű fiúból harminchat éves, irodalmi sikereket magának tudható nővé cseperedik. A nemváltás csak egy a számtalan kaland közül, melyet átél. A színpadon monodrámai formát kapó alkotás fiktív életrajzként kulturális és társadalmi kérdéseket vet fel, és egy fantasztikus, a viszonylagosságok és változások hálójában eltelt életről mesél.

25_orlando_proba_16_02_23
Fotó: Máthé András / Csokonai Színház

Anca Bradu 2014-ben rendezte az Antigonét a Csokonai Színházban, idén Virginia Woolf Orlando című regényét állítja színpadra. Az adaptációt ő maga készítette, az adaptáció fordítását pedig a dramaturg, Adorján Beáta. A rendezővel úgy vélték, hogy Szávai Nándor fordítása nem elég friss, így a dramaturg az eredeti angol, illetve az új, Antoaneta Ralian által készített román fordítás felhasználásával újra fordította a monodráma szövegkönyvét. Anca Bradu sok magyar társulattal dolgozott már, többek között az újvidékivel, a sepsiszentgyörgyivel, a kolozsvárival és a nagyváradival. A tavalyi Magyar Színházak XXVII. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját a nagyváradi Szigligeti Színház A mi osztályunk című előadása kapta Anca Bradu rendezésében.

Orlando fiú, nő, regény, különböző korok, különböző stílusok, ráadásul a Csokonai Színházban most monodráma is.
Időutazás, különböző stációk az Erzsébet-kortól a 20. századig. Átváltozás és felnőtté válás: 16 éves kamaszfiúból lesz férfi, a 30 éves férfiből nő, majd 36. évére asszony.
Menekülés: társasági létből a magányba, az életből az álmok világába, irodalomba, ahonnan tér és idő nélküli kalandokba vezet az út. Körkörös, spirálszerű mozgás egy középpont körül. Kalandok Angliában, majd Konstantinápolyban, nagykövetként, hercegként, cigánylányként.
Szerelem és szerelmi mámor. Sóvárgás, csalódás és lemondás. Elbűvölő (és rettentően hosszú) szerelmi vallomás.
Élet és irodalom, és a kettő egymásba fonódása. Négy évszázadon át íródó költemény, melynek egyszerűen „Tölgyfa” a címe.
Emlékezet. Szeszélyes varrónő, mely ide-oda öltöget, hogy aztán mégiscsak egyetlen szálra fűzze fel a történteket.
Költészet és természet. Jégmadár. A női szépség szimbóluma. A mitológia szerint egy asszony, halott szerelme láttán jégmadárrá változott, és addig jajveszékelt, míg férjét jégmadárrá nem változtatták az istenek.
Orlando. Az Orlando játék. Önkívület és rend. Maga a telített pillanat.

Színpadra alkalmazta
Anca Bradu
Fordította
Adorján Beáta
Orlando
Sárközi-Nagy Ilona
Dramaturg
Adorján Beáta
Zeneszerző
Mezei Szilárd m. v.
Koreográfus
Gemza Péter
Díszlet- és jelmeztervező
Mihai Pacurar m. v.
Ügyelő
Sárkány Gyula
Súgó
Homonna Nóra
Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba
Rendező
Anca Bradu m. v.