Pároskódex

Az 1920-as években a Bőde család – nagy hentes dinasztia – hentes szaküzlete a Kossuth utcán volt található, ami napjainkban szintén hentesüzletként működik. Meghívást kaptak a párizsi kézműves világkiállításra, ahol a Debrecenben elterjedt saját készítésű páros kolbásszal szerepeltek. Igen-igen, de a zsűri akadékoskodva kérdezte, hogy ez milyen páros kolbász, melyre csak úgy válaszoltak, hogy ez a debreceni.

_KON1581Ezt követte a következő kérdés: „Miért páros kolbász?”. Válaszként érkezett, hogy a piacon náluk még nincs mérleg, és hogy a vendégek ne vesszenek össze, így párban lehet kolbászt vásárolni. A páros kolbász a kiállításon olyan sikert aratott, hogy külön díjat kapott. Ezt követően sokáig a Debreceni Húsipari Vállalat is gyártotta, majd a rendszerváltás után, mint sok minden ez is előbb magánkézbe, majd cégcsoportokhoz, majd „sikeres befektetőkhöz” nagyjából ezt követően pedig csődbe ment. Szóval, aki tudta kivette belőle a hasznot, majd amikor elfogytak az állami támogatások, pályázatok végleg bezárt Vágóhíd utcai üzem. A Debreceni Párosnak gasztronómiai értelemben végtelen receptje, van, nagyon nehéz két egyformát találni. A város és néhány étteremtulajdonos most mégis megpróbálja uniformizálni a párost. Kedden délelőtt tizenketten írták alá a Debreceni Páros Kolbász Kódexet: az egyezményezői, vagyis a város részéről Papp László polgármester, Mazsu János, az értéktár bizottság és Széles Diána alpolgármester, aki most a Debrecen Gasztronómiájáért Alapítvány vezetőjeként látta el kézjegyével a kódexet.

_KON1536Valamint kilenc étterem tulajdonos is csatlakozott a passzushoz, akik kínálni is fogják termékeiket a ZAMAT-on. A kódex a hagyományoknak megfelelő páros kolbász minőségi feltételeit rögzíti, hogy ebből ilyen recept és főleg ízek jönnek ki, azt akinek van kedve a Debreczeni ZAMAT Pálinka és Pároskolbász Fesztiválon megkóstolhatja valamelyik vagy több verzióját is.