Újratelepítik a cserjéket a Nagyerdőn

A Dehusz Nonprofit Kft. 2015. elején engedély nélkül kezdett cserjeirtásba a Nagyerdőn, a város megrendelése szerint a tájidegen fajokat kellet volna irtani, de sem az engedélye, sem a kellő szakértelme nem volt meg a több mint száz kirendelt közmunkásnak, így gyakorlatilag a Békás-tó déli részén a teljes cserjeszintet kiirtották.

_KON1760A TerepSzemle Stúdió környezetvédelmi egyesület bejelentése alapján a város jegyzője azonnali hatállyal megtiltotta a további munkálatokat, majd az akkori zöldhatóság (azóta már megszűnt) is vizsgálatot rendelt el. Az eljárás megállapította, hogy a TerepSzemle Stúdió álláspontja, mely szerint a szakszerűtlen munkavégzés miatt természetkárosítás történt, védett élőlények élőhelye semmisült meg, helytálló. Ezért a zöldhatóság egymillió forint természetvédelmi bírságot szabott ki a Dehusz Nonprofit Kft-re. Ezt követően közös területbejárásokon és az egyeztetések során a TerepSzemle Stúdió szakemberei kérték, hogy a tájidegen fajokat szakaszosan és több év alatt cseréljék le. Így nem csak a védett állatok élőhelye, valamint a természetes parkerdő cserjés, fás jellege marad meg, hanem kisebb lesz az invazív fajok visszatelepedése is.

_KON1743Az egyesület szakmai előkészítését követően adta ki a természetvédelmi hatóság határozatát arról, hogy engedélyezi az invazív fa-és cserjefajok szelekcióját, a tájidegen, a parkerdő területén annak természetességét veszélyeztető fafajok kivágását és gallyazását – kizárólag fészkelési és fiókanevelési időszakon kívül, valamint a denevérek téli nyugalmi periódusán kívüli időben, minden természeti érték megóvása mellett. A természetvédelmi hatóság emellett kötelezte a Dehusz Nonprofit Kft.-t, hogy a kivágott fák helyére őshonos, a Nagyerdő korábbi vegetációjára jellemző fafajokat, a cserjeszelekcióval érintett erdőfoltok területére őshonos cserjefajokat telepítsen, valamint végezze el a lágyszárú szint rekonstrukcióját is. A Dehusz Nonprofit Kft. a munkálatokat több évre ütemezve végzi el, szakmai koordinátor, szakember felügyelete, valamint a munkavezetők oktatása mellett, a folyamatban végig részt vesz partnerként a TerepSzemle Stúdió is. Első ütemben a lágyszárú szint fajainak (gyöngyvirág, salamonpecsét páfrányok) kiültetése történik meg, majd október második felétől elkezdődik a cserjeszint fejlesztése (csíkos kecskerágó, közönséges mogyoró, veresgyűrűsom, kökény). Lombhullást követően telepítik a nagyobb méretű földlabdás fákat, úgy mint a kocsányos tölgy, a mezei juhar, az ezüst hárs, vagy a gyertyán. A növények telepítése előtt az erdőtömb keleti felén távolítják el az invazív fa-, és cserjefajokat és gondoskodnak a kivágott fafajok visszasarjadásának megakadályozásáról. A lombkoronaszintből csak azokat az invazív fajokat távolítják el, melyek az elkövetkező években kárt okozhatnak a kiültetett növényekben, illetve akadályoznák fejlődésüket, ültetés utáni fakadásukat.

_KON1757Ilyen fafajok a zöld juhar, a nyugati ostorfa, a fehér akác, a japánakác. A fejlesztés egyik legfontosabb célja a biodiverzitás növelése, mellyel a területen előforduló növény-, és állatfajok faj-, és egyedszámának emelkedését kívánják elérni az elkövetkező évtizedekben. Sajnos a terület délnyugati részében jól látható, hogy a január végi teljes cserjeirtás sok hasznot nem hozott, hiszen a bolygatott, megnyílt cserjeszinten – ahogy az várható volt – azonnal megjelentek az invazív növények, vagyis gyakorlatilag szinte ugyanazok a nemkívánatos fajok jelentek meg, amiket megpróbáltak visszaszorítani. Igaz, hogy a rekonstrukció több évet vesz igénybe, de a szakmai hibák kijavítására való törekvés az egyesület szerint előremutató. A legközelebbi területbejárás október 6-án lesz, az egyeztetések után elindul a növények telepítése is.